Visszahívható képviselőket - Gyurcsány Ferenc,Harangi Fülöp,Kisgazda Polgári Kör, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Visszahívható képviselőket

2007-10-19 20:23:11, péntek

	Visszahívható képviselőket Közel egy évvel ezelőtt szembesült az ország közvéleménye a balatonőszödi beszéd által, hogy a második Gyurcsány-kormány tudatosan elkövetet nyílt politikai hazugságoknak köszönheti politikai hatalmát. Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta egy lebukott hazudozó, aki törvénytelen hatalmának biztosítása érdekében a legalapvetőbb demokratikus normákat semmibevéve bármilyen eszköz alkalmazására képes. A lebukást követően az erkölcsi normák értelmében a kormányfőnek azonnal távoznia kellett volna, nem pedig rendőri brutalitást alkalmaznia a véleménynyilvánítás jogával élő polgárokkal szembe. Mivel a kormány nem egyszemélyes és Gyurcsány Ferenc mindvégig többes első személyben beszélt ez azt jelenti, hogy a két kormánypártnak, amely közreműködött a történtekben szintén meg kellett volna válnia a hatalmától. Ehelyett a két kormánypárt hatalomhoz való ragaszkodása az országban soha nem tapasztalt erkölcsi, politikai és gazdasági válságot idézett elő, amelynek mértéke napról napra egyre súlyosabb. A jelenlegi inlegitim állapot felszámolására, hogy a jövőben még egyszer ne furdulhasson elő az a helyzet, hogy egy olyan kormányzat irányítja hazánkat ami ellentétes politikai felhatalmazásával több civil szervezettel egyetértve egyetlen lehetőség kínálkozik a képviselők visszahívhatóságának bevezetése. A világ számos országában alkotmányos jog az államfő vagy az elnök visszahívása. A visszahívás a közvetlen demokrácia - népszavazás, népi kezdeményezés, visszahívás - egyike. Mégis a legkevésbé elterjedt. A törvényhozók ugyanis nem szívesen korlátozzák saját lehetőségeiket. Természetesen száz ember bizalomvesztése meg kevés a változáshoz, de meghatározott számú választópolgár aláírásával már kezdeményezhető a képviselő hivatalból való eltávolítása. Ezután arról szavaznak, hogy távozzon-e az érintett posztjáról és ha igen akkor ki üljön a helyére. Magyarországon a rendszerváltozás óta több kísérlet volt még az Országgyűlésben is arra, hogy bevezessék a visszahívhatóság intézményét. A kezdeményezés élharcosai kisgazdák voltak, de az akkori hatalmi viszonyokat figyelembe véve esélyük se volt a sikere. Elfogadhatatlan, hogy a népnek csak képviselő - állítási joga van, de vissza már nem hívhatja az általa választottakat. Még abban az esetben sem, ha nem tesznek eleget választóiknak tett ígéreteiknek. Pedig a demokrácia legnagyobb előnye az lenne, hogy vérrontás nélkül meg lehetne szabadulni egy nem kívánt kormánytól, a visszahívhatóság intézménye ennek érvényesülését biztosítaná. A jelenlegi magyar alkotmány bebetonozza a képviselőt négy évre a székébe. Ez alól egy kivétel létezik, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel személyével szemben és emiatt felfüggesztik mentelmi jogát és a bíróság jogerősen elítéli. Ilyen esetben meg kell válnia a mandátumától. De itt most az a kérdés, hogy mi lesz azzal a választóval, aki a képviselő által meghirdetett konkrét programra szavazott, ám ebből nem valósul meg semmi, sőt az ellenkezője történik? A képviselő ilyen helyzetben a hazai gyakorlatot figyelembe véve, magyarázkodik a környezetében, hogy ő képviselné a helyiek érdekeit, de az nem egyezhető össze a pártérdekekkel? Azonban hozzátartozik az a igazsághoz, hogy az alaptörvény módosításával és a visszahívhatóság intézményének bevezetésével óvatosan kell bánni. A társadalom bizalomvesztésének legfőbb oka, hogy a parlamenti többség választási ígéreteivel ellentétes cselekedett hajt végre. Ennek orvoslása lehetne a képviselők visszahívhatóságának intézménye. A választók felruházása a ciklus közbeni számonkérés jogával számos súlyos következménnyel is járhat. A kormányzat cikluson belül törvényszerű, hogy bizonyos időszakban - például egy nemzetközi gazdasági válság begyűrűzése az országban - elégedetlenséget gerjeszt a kormány többséggel szemben. Másrészt a mindenkori ellenzék a médiumok segítségével levezényelt és jól felépített kampánnyal elérheti azt, hogy a választók visszahívják a kormánypárti politikust még akkor is, ha netán jól végezte a munkáját. Ennek alapján állítható az, hogy a visszahívhatóság csak szigorú szabályozással működhetne céljának megfelelően, mert ellenkező esetben fordítva is elsülhet. A visszahívás csak megfelelő szabályozás mellett működhet. Ha az egyéni képviselő a választási programjában ígértektől eltér, akkor választókerületének polgárai visszahívhatják. Ha például a kampányban megígérte a választóinak, hogy nem támogatja a tandíj bevezetését, de az Országgyűlésben mégis megszavazza azt, megbízói a választok leválthatják. A visszahívhatóság érvényesülése esetén a választók kezdeményezésének helytállóságáról a helyileg illetékes választási bizottság lenne jogosult dönteni. Ebben az esetben a jognak biztosítania kell a képviselő számára a védekezés és a jogorvoslat lehetőségét. Annak érdekében, hogy csak tényleg indokolt esetben lehessen visszahívni a képviselőt, a választópolgárok ötven százalék plusz egy szavazathoz kell kötni a szavazás érvényességét és eredményességét. E megkötéssel csak abban az esetben fosztanák meg a mandátumától a képviselőt, ha a választóinak valóban széles köre elégedetlen. De indokoltnak tartjuk moratórium bevezetését a képviselői munka zavartalansága érdekében. A moratórium a választók utáni és a választások előtti egy évre szólna, amelynek értelmében ebben az időben ne lehessen képviselő visszahívhatóságát kezdeményezni. A helyzet bonyolultabb, ha a képviselő pártlistáról jutott be a Országgyűlésbe. Ebben az esetben ugyanis a jelölő szervezet helyezi el a kötött lista valamelyik helyén az illetőt. A párt parlamenti frakciója pedig parlamenti és bizottsági tisztségekbe helyezheti. Kinek engedelmeskedik ilyenkor a képviselő? Pártjának, frakciójának vagy a lakhelyén lévő választóinak? Ezt a bonyolult helyzetet leegyszerűsítené, ha a frakció nem zárhatná ki a képviselőket. Ezt csak az őt delegáló párt kezdeményezhetné a választási bizottságnál vagy a bíróságnál. A kizárás okát a pártnak kellene bizonyítania azzal, hogy a képviselő lényegesen eltér a szervezet választási programjától. Ha az illetékes ítélőszék szerint is ellentétes a képviselő munkája a párt választási ígéretével, akkor megfosztaná mandátumától. Ha pedig ennek fordítottja következik be és a képviselő kitart a pártigeretek mellett, a frakció viszont köpönyeget fordít, ahogy az MSZP, akkor a képviselő megtarthatná a mandátumát. A visszahívhatóság bevezetését követően a bíróságoknak politikai jellegű döntéseket kell hozniuk, amit ellenérvként szoktak felhozni. Csakhogy ma is ezekre a szervekre hárul a pártból való kizárás felülbírálta vagy a választmány újbóli összehívásának elrendelése, ami szintén politikai következményekkel jár. A jelenlegi hazai közállapotok felszámolása és a politikai közbizalom helyreállítása érdekében szükségesnek tartjuk a képviselők visszahívhatóságára vonatkozó alkotmánymódosítást! Ha ezt biztosítjuk akkor a jövőre nézve biztosítva legyen a választoknak a joga, hogy megvonják a bizalmat egy olyan kormányzattól, amely tudatosan elkövetett nyílt politikai hazugságok következtében került hatalomra. Budapest, 2007. október 19. Harangi Fülöp sk. Kisgazda Polgári Kör - KPK elnöke

0 komment , kategória: Általános

Címkék: visszahívhatóság, helytállóságáról, leegyszerűsítené, kezdeményezhetné, választópolgárok, elégedetlenséget, rendszerváltozás, következménnyel, eredményességét, elfogadhatatlan, engedelmeskedik, bizalomvesztése, országgyűlésben, kezdeményezhető, visszahívhatják, zavartalansága, magyarországon, szabályozással, választottakat, pártérdekekkel, felszámolására, kormánypártnak, választópolgár, országgyűlésbe, lehetőségeiket, érvényesülését, összehívásának, helyreállítása, nyilvánosságra, érvényesülése, kormányzattól, balatonőszödi, kezdeményezés, természetesen, bevezetésével, következtében, évvel ezelőtt, ország közvéleménye, balatonőszödi beszéd, második Gyurcsány-kormány, lebukott hazudozó, legalapvetőbb demokratikus, lebukást követően, erkölcsi normák, kormányfőnek azonnal, történtekben szintén, országban soha, jelenlegi inlegitim, olyan kormányzat, világ számos, államfő vagy, elnök visszahívása, Gyurcsány Ferenc, Harangi Fülöp, Kisgazda Polgári Kör,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]